A legtöbb ember számára az kerül a legközelebb a hajléktalansághoz, ha pénzt ad egy rongyos embernek, aki szemkontaktust teremt velük az utcán, vagy ha filmekben és tévéműsorokban nézi a színészeket, akik hajléktalanokat alakítanak.
Ennek a fajta tapasztalatnak a valósága az sokkal megrázóbb mint a legtöbben elismerni akarják, és még keményebb az a tény, hogy szinte bárki kerülhet ebbe a helyzetbe, ha az élete váratlan fordulatot vesz.
Hogyan találtam magam hajléktalannak.
Senki sem hoz tudatos döntést a hajléktalanság mellett, hacsak nem vesz részt egy átmeneti tinédzserlázadásban, amelynek bármikor véget vethet.
Az én esetemben egy sor lépcsőzetes szerencsétlenség és nehézség után otthon nélkül találtam magam.
Csakúgy, mint a legtöbb fiatal hajléktalan, én is elhagytam az otthoni életet, amely elviselhetetlen volt. Az utcán élés lehetősége vonzóbb volt, mint abban a helyzetben tovább élni, ezért bepakoltam egy táskába a legszükségesebb dolgokat, és elsétáltam egy olyan helyről, amely az egészségem árán fizikai biztonságot nyújtott.
Bár időnként olyan emberekkel tudtam együtt maradni, akiket ismertem, a legtöbb ilyen körülmény rövid életű volt. Volt hol laknom, amíg nem szakítottunk az akkori barátnőmmel, és egy másik átmeneti otthonom, amíg a felelőtlen lakótársak ki nem költöztek, mert nem fizettünk bérleti díjat.
Szerencsére voltak barátaim, akik vigyáztak rám és gondoskodtak arról, hogy rendszeresen étkezzek, és végül felajánlottak egy helyet, ahol letelepedhetek.
Az alatt az idő alatt, amikor keményen aludtam, számos fontos leckét tanultam az életről, amelyek jó szolgálatot tettek az évek során.
15 felbecsülhetetlen értékű lecke, amit megtanultam
1. Őszinte hála az ételekért és italokért.
A legtöbb embernek voltak olyan pillanatai, amikor erős éhséget érzett, és arról panaszkodtak, hogy „éheznek”, majd elment a boltba, hogy harapnivalót vegyen.
Az igazi éhség és szomjúság sajgó, kétségbeesett rágcsálást okoz a hasban és a torokban, de a telítés lehetősége nélkül.
Hajléktalanként könnyebb csillapítani a szomjúságot, mert bemehetsz egy nyilvános mosdóba és inni a mosdókagylóból, de az ételhez nehezebb hozzájutni. Továbbá lehet, hogy nincs választása abban, hogy mit ehet, de intenzív hálát fog érezni a menhely önkéntesei által felajánlott mogyoróvajas szendvicsért vagy csésze levesért.
